Az asztali fa észleléséhez először a bemeneti kép előfeldolgozása szükséges, hogy csökkentse a világítás, a háttér és a képzaj hatását az észlelési eredményekre. Mivel az asztali fák jellemzően viszonylag egyértelmű szín- és kontúrjellemzőkkel rendelkeznek, a kapott képen előzetesen átméretezhető és zajtalanítható, majd az aktuális jelenet alapján kiválasztható a megfelelő színtér elemzéshez. Az előfeldolgozás rávilágíthat az asztali fa és a környező asztal, falak és egyéb háttérelemek közötti különbségekre, egyértelműbb alapot biztosítva a későbbi célterület-kinyeréshez.
A kép előfeldolgozása után fel kell ismerni és azonosítani kell az asztali fát tartalmazó területet. Az észlelés során a színjellemzők, az alakjellemzők és a célpont térbeli elhelyezkedése kombinálható az olyan területek kiszűrésére, amelyekről feltételezhető, hogy asztali fákat tartalmaznak. Objektumfelismerő algoritmus használata esetén a cél helyére és kategóriájára vonatkozó információ közvetlenül megszerezhető egy betanított észlelési modellen keresztül, és a képen lévő asztali fa konkrét tartománya határolódobozok segítségével meghatározható. Hamis pozitív vagy hamis negatív észlelés esetén az észlelés során olyan módszerek használhatók a további feldolgozáshoz, mint a megbízhatósági küszöbérték és a nem maximális elnyomás, hogy javítsák az észlelési eredmények pontosságát és stabilitását.
Végül az észlelési eredményeket elemezni kell és ki kell adni, és az észlelési hatást ki kell értékelni a tényleges alkalmazási követelményeknek megfelelően. Egy algoritmus teljesítménye jellemzően olyan mérőszámok segítségével értékelhető, mint a pontosság, a visszahívás és a téves pozitív arány, miközben megfigyelhető az észlelési teljesítmény különböző megvilágítási, okklúziós és háttérviszonyok között is. Ha az észlelési eredmények pontatlan céllokalizációval vagy instabil felismeréssel kapcsolatos problémákat mutatnak, további módosításokra van szükség a kép-előfeldolgozási módszereken, a modellparamétereken vagy a betanítási adatokon. Az észlelési folyamat folyamatos optimalizálásával az asztali fafelismerés megbízhatósága javítható, lehetővé téve az alkalmazkodást a bonyolultabb valós használati környezetekhez.